Hány közmondást ismerünk arról, hogy soha, semmit ne halogassunk? Itt van például az „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”, vagy a „Ki korán kel, aranyat lel”, vagy én még a „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”-ban is azt érzem, hogy ne várjunk, fogjunk bele, fogadjuk el, csináljuk, bár persze ebben van egy kis „járt utat járatlanért el ne hagyj” sugallat is.
Tényleg ennyire rossz a halogatás, tényleg mindig mindent azonnal meg kell csinálni? Vagy amint lehet? Mert én már azért voltam olyan helyzetben, hogy úgy éreztem, hogy egy kicsit inkább várok, bár logikusan semmi sem indokolta ezt, és kiderült, hogy feleslegesen dolgoztam volna, mert a feladatra nem volt szükség, és így volt a legjobb, hogy nem kezdtem bele. Persze ez ritka…
Ennek ellenére azt mondom, hogy a halogatás – ha megrögzült szokássá válik – árthat, és az ember életét ekkor a vele való hadakozás és az elmaradt dolgok felszámolása teszi ki. Hol van akkor a célok megvalósítása? Le vagyunk maradva, folyton folyvást.
Olvastam nemrég egy cikket Marty Nemko tollából, itt: http://www.psychologytoday.com/blog/how-do-life/201407/7-ways-make-yourself-follow-through, aki hét jó tanácsot is ad halogatás ellen.
Nézzük csak:
- Képzelet. Képzeld el minél élénkebben az előtted álló feladat elvégzésével járó előnyöket, és az el nem végzésével járó hátrányokat. Az egyik nagyon vonzó, a másik nagyon elrettentő lehet. Ha gondolsz rá, és nem elfelejteni próbálod, már eleve jó úton vagy, mivel a legmegrögzöttebb halogatók még gondolatban is kerülik a kínos témát. Inkább a siker képét próbáld erősíteni magadban, a kudarcét csak akkor, ha már nincs más eszközöd önmagad megfegyelmezésére.
- Megbízhatóság. Apellálj arra a vágyadra, miszerint megbízható, rendes, becsületes, korrekt ember szeretnél lenni és ennek hírében is állni. Gondolj arra, ha nem csinálod meg ezt a dolgot, megdől a rólad alkotott kép. A szerző azt mondja, hogy a legtöbb ember valóban szeretne helyesen cselekedni, felelősségteljes, megbízható módon viselkedni.
- Kényelmetlenség. Tudod, hogy ez vele jár. Már rég megcsináltad volna, ha nem így lenne, vagy nem? Egyszerűen nem lehet megúszni, úgyhogy a sikeres emberek tudják, hogy el kell viselni némi kellemetlenséget a hosszabb távú előnyök érdekében. Tudatosítsd magadban, hogy ezen túl kell esni, és kész.
- Bűntudat. Amerikában az emberek éveket töltenek el azzal, hogy terápia segítségével megszabaduljanak attól a bűntudattól és szégyenérzettől, melyet szüleik vagy családtagjaik ültettek beléjük kisgyermekkorukban. Paradox módon a kaliforniai szerző azt tapasztalta klienseinél, hogy a családtagjaik és a hozzájuk kapcsolódó bűntudat felidézése segítette az elhúzódó feladatok végrehajtását. Sőt nemcsak ebben segített, de maga a bűntudatos érzés, szégyenérzet is csökkent ezáltal.
Ezt valahogy úgy teheted meg, hogy elképzeled, amint családtagjaid körbeülik az asztalt, és neked el kell mondanod nekik, hogy hol tartasz ebben a munkában, és arról beszélni, vajon túl tudsz-e jutni ezen a feladaton. Eközben bűntudatot érezhetsz, és hogy meg kell magyaráznod, miért is nem csinálod jól, és ez motiválhat arra, hogy túllendülj a holtponton. Szerintem nem a legvonzóbb módszer, de tudatosan alkalmazva akár működhet is.
- Nyilvános bejelentés. Szeretnél nagytakarítást csinálni, de közben a gondolatától is rosszul vagy. Már nem halogathatod tovább. Mi a megoldás? Írd meg mindenkinek, aki fontos számodra, e-mailben, vagy Facebookon, hogy szombat este 7-re meghívod őket a nagytakarítás utáni házibuliba. Ezek után meg fogod csinálni, más kérdés, hogy utána kezdheted elölről. Ugyanezt javasolja munkahelyi feladatok felpörgetésére is, egyszerűen harangozd be, hogy hétfőre kész leszel a jelentéssel, és aztán muszáj lesz megcsinálnod. De túl leszel rajta!
- A Hőmérő. Ismét egy nagyon amerikai példával élt. Ha szeretnénk gyűjteni 100.000 dollár adományt valamilyen jótékonysági célra, és szeretnénk, hogy az emberek jól lássák az összeg gyarapodását, készítsünk egy nagy hőmérőre hasonlító készséget, melynek az oldalán jól láthatóan tüntessük fel: a 20.000 $, 40.000 $, 60.000 $, 80.000 $, 100.000$. Amikor elérünk egy-egy ilyen fontos lépcsőfokot, színezzük be a hőmérőt.
Ennek mintájára a nagy, nyomasztó feladatokat is lebonthatod kisebb, könnyebben és gyorsan végrehajtható lépésekre, annyira, amennyire jónak látod. Akik nem halogatnak, ezt ösztönösen így csinálják. Így kezelhető méretű a teendő.
Ezeket a lépcsőfokokat ábrázold egy hőmérőn, amit legjobb, ha az íróasztalodon tartasz, vagy más olyan helyen, ahol mindig láthatod. Ha elérted a következő lépést, színezd be, jelöld jól láthatóan. Nagyon kellemes dolog kihúzni valamit a tennivalók listájáról. A hőmérőd kiszínezése még sokkal szembeötlőbb és élvezetesebb módja ugyanennek. Marty Nemko felesége ennek a módszernek a segítségével készítette el a szakdolgozatát. A hűtőn, jól látható helyen volt a hőmérő, amikor sikeresen túljutott az egyes szakaszokon, közösen kiszínezték.
Használd bátran a fantáziád a hőmérő elkészítésénél! Én például elképzeltem egy szép formájú üveg vázát és rétegenként eltérő színű gyöngyökkel tölteném meg, vagy akár kavicsokkal, ha természetesebb hatást szeretnénk elérni. Ha van jó ötletetek, osszátok meg velem, ha meg is csináljátok, még jobb. Fontos, hogy szép legyen és felkeltse az érdeklődésünket, hiszen ez is kedvet csinál az addigi “nemszeretem-jajénnekem” dolog végrehajtásához. Ami persze a saját jól felfogott érdekünk.
- Emlékeztesd magad. Ez egy klasszikus, amit jól ismerünk. Lényege, hogy tartsd mindig észben a feladatod. Folyamatosan emlékeztesd magad, milyen haszonnal jár számodra az elvégzése, és milyen hátránnyal, ha nem sikerül. Tegyél ki egy post it-et a monitorod szélére, vagy használd a Sticky Notes programot, de rakj egyet a fürdőszobatükörre, a hűtőre, lehetőleg a kézírásoddal.
Nekem ez kevéssé szokott használni, de talán az segítene, ha nem csak a feladatot, hanem a határidőt, és az esetleges konzekvenciákat is odaírnánk. És mi van, ha rajzolunk is rá valamit? Hátha az jobban hat, mint állítólag minden ábra? Legközelebb ki fogom próbálni.
Hogy miért ilyen fontos harcolni a halogatás ellen? A szerző egy előadása alkalmával megkérte a felső vezetőkből álló hallgatóságát, hogy emelje fel a kezét az, aki úgy gondolja, ő hajlamos a halogatásra. Nagyjából 15%-uk emelte fel a kezét. Egy másik, munkanélkülieknek szóló előadásán is feltette ugyanezt a kérdést. Itt 90 %-uk emelte fel a kezét. Hmm.
Mi a közös ezekben a módszerekben? A tudatos szándék, ami nélkül bizony nemigen fog menni, és a képzelet szerepe. Amit amúgy is nagyon fontosnak tartok. Kell, hogy felnőtt korban is élénken el tudd képzelni magad egy új helyzetben. Ahhoz, hogy célokat tűzz ki, vágyakra van szükség, és a vágyakhoz a szabadon áramló képzelet vezet el. Használd a képzelőerőd! Arra is, hogy új céljaid legyenek és arra is, hogy el tudd érni őket.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: